Spanyol darab, most ezen dolgozunk. Hihetetlenül érdekes elolvasni valamit ezerszer és még egyszer, pedig már érted. Átrágni magad minden szereplő jellemén, azon, hogy mi a feladata. Hiszen ha van neve, és nem csak "szolgáló" akkor van rá ok, amiért az író beleírta a történetbe. Mi a jelentősége a viselkedésének, milyen lehetett a szobája, stílusa, miket szerethetett, hogy nézhetett ki egy naplóbejegyzése, undok volt, kedves, nyílt, zárkózott? Kihez hogyan állt hozzá?
Mindez nagyon fontos. Ha már megvan egy karakter, a legfontosabb az, hogy ÉN, mint megszemélyesítője, mi vagyok BELŐLE, és mi nem, és az hogyan lehetnék ÉN.
Ha megtesz valamit, a lelkiismerete mit súgna neki mégis? Lehet, hogy azt, mint nekem?
Minden darabot valahogy át lehet formálni egy mai helyzetre. Nem véletlenül...
Ebben a darabban Bernarda Alba 5 lányát szinte fogságban tartja. Hogy mért nem jönnek ki a lányok? Háááát, mert ők csúnyák, nekik már nem lesz férjük, ez így már el van ásva kész és pont, ja és még az anyuj sem engedi, ajajj.
Valójában megtehetnék, ott az ajtó, senki nem akadályozná meg őket ebben!
Ez teljesen olyan, hogy tegyük fel, van egy rossz kapcsolat. Mért nem lépünk ki belőle? Ha egyszer kimondjuk, hogy szar? Hmmm? Na látod...
Adela, mint karakter. Izgalmas. Szinte érzem, hogy ez valahogy tényleg én vagyok. Ha csak olvasnám a darabot, s nem tudnám, hogy ezen mi keményen dolgozni fogunk, biztos, hogy Adela (vagy Martirio!-pedig ő tök más...!) szemszögét fogom nézni.
Igen, Martirio teljesen más. Ők, mint karakterek, töltik ki az én részeimet. Kicsit Adela, kicsit Martirio. (EGYÉBKÉNT MARTIRIO, MINT SZÓ, SPANYOLUL VÉRTANÚSÁGOT JELENT!-a magdalena pedig piskótatésztát ... ( ? ) a bernarda azt jelenti, cisztercia, az alba szó pedig hajnalt jelent!)
Van egy szó - adelantado - halandóságot jelent.
Minden apróságba bele kell mászni ilyenkor. Mindenbe!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése